2015. október 1., csütörtök

3.Fejezet

Harry szemszöge:

Az óra 02:06-ot mutatott.Aludni készültem,de valaki megzavart a kopogásával.
-Szia,zavarok?
-Nem,gyere be nyugodtan.-mondtam kedvesen.
-Ne haragudj,ha megzavartalak...Nem tudok aludni,és gondoltam te még felvagy.
-Ismerős érzés.Beszélgetni szeretnél?
-Ühüm.-bólintott
-Gyere ide.-húztam mellém.-Igazából nem rád számítottam,de nagyon örülök neked.
-Gondolom valamelyik fúra?!
-Ezt eltaláltad.-nevettem.
Miközben Linával beszélgettem,érdekes dolgokat tudtam meg róla,amin teljesen meglepődtem.Felszabadultam mellette.Különös,volt ez a pillanat.Mindvégig őt csodáltam.
A nevetése,a mosolya,a szeme...Hihetetlenül megbabonázott.
-Harry?!-eszméltem fel.
-Igen?
-Énekelnél nekem?
-Miért szeretnéd?Mit énekeljek neked?
-Bármit.Hallani akarom a hangodat.
-A kérése számomra parancs.
Olyan aranyosan nézett rám.Ellenállhatatlan volt.
Szóval neki is kezdtem az éneklésnek:
-I know you've never loved the sound of your voice on tape
You never want to know how much you weigh, you still have to squeeze into your jeans
But you're perfect to me...A dal utolsó mondatánál észrevettem,hogy Lina elaludt az ágyamban.
Megsimogattam az arcát,betakartam,majd  óvatosan egy puszit nyomtam az arcára.
Egy ideig néztem,ahogy itt alszik velem,aztán én is ledőltem.

12 óra múlva:

Éreztem,hogy valaki a karjaimba fordul.Virág illat csapta meg az orromat.Szép lassan kinyitottam a szemem.
Lina volt az.A karjaimban a fejét találtam.Átölelt.Egy sóhaj akarta elhagyni a számat,de magamba fojtottam.
Nem akartam felkelteni.
-Harry?!
-Hmmm?-ijedtem meg.
-Ne nézz!-húzta fejére a párnát.
-Én nem!
-Harry?
-Igen?
-Kényelmes vagy.-nevetett fel.
-Öhmmm...Tudom.
Ahogy kimondtam rámnézett.
-Köszönöm az estét.Köszönöm a beszélgetést,de legfőképp,hogy törődtél velem.-ölelt át.
-Én köszönöm Hercegnő.
-Hercegnő?
-Ühüm,egy bájos hercegnő!
-Szép jó reggelt Bogárkáim!-törte fel az ajtót Boo Bear.-Mi történt itt?
-Semmi se Lou.-vágta hozzá a párnát Len.
-Áúúúúú...Idióta vagy?!.-kapta fel a mellettem fekvő lányt.
-Tegyél le!!!Louiiiiiiiss!!!-sikított .
Gyorsan utánuk rohantam.A haverom átszaladt a nappalin,és a konyhán keresztül,egyenesen a kertbe.
Csobbanást hallottam.
-Neee!!Te állat!!-üvöltött a fiúra.
-Add a kezed!-húztam ki a vízből.-Figyi,öltözz át száraz ruhába,aztán gyere,elmegyünk valahova.
-És én?-nézett szomorúan Lou.
-Te itt maradsz,és rendet raksz.
-De hova megyünk?-kérdezte tőlem a lány.
-Pssszt.Ne kiváncsiskodj!!Csak siess.-kacsintottam rá.