Lina szemszöge:
A reggelem ugyanúgy indult,mint a többi átlagos nap.
9-kor keltem,és egyből lerohantam a nappaliba,ahol nem találtam senkit,így elindultam a konyhába.
Ahogy odaértem egy feclit észleltem a pulton:-"Jó reggelt lányok!
Ma késő este érünk
haza.
Hagytunk egy kis
pénzt,
hogy el tudjatok
menni valahova,
ha akartok a barátokkal .
XX:Anya+Apa
-Barátokkal?!-gondoltam magamban.-Főleg,ha lenne.
Ahogy elfogyasztottam a reggelim,felindultam a szobámba
felöltözni,és rendben rakni magam.
Amikor kész lettem,arra gondoltam elmegyek egy kicsit futni.
Épp indultam volna,de egy hangra lettem figyelmes:
-Várj meg,én is megyek!!-kiáltott a húgom.
-Siess nagyon!
15 perc múlva már kocogtunk is a park felé.
Hamar odaértünk,és megálltunk egy kávéra.
A kis pihi után,Lenna úgy döntött magamra hagy,mivel sok dolga akadt.
1 órája futottam,amikor egy hangos üvöltést hallottam a hátam mögül:-Kérlek vigyááááz!!!-erre a földre terültem.
-Áúúúú!-mondtam hangosan.
-Úristen!Ne haragudj!Jól vagy?
-Persze,csak a lábam ütöttem be.
-Gyere hadd segítsek!-nyújtotta felém a kezét.
-Köszönöm.-néztem fel rá.-Hisz te...-fogta be a szám.
-Igen Louis vagyok.Autógrammot szeretnél?-forgatta a szemét.
-Heeeey!Mi ez a fej?Nyugi én nem egy örűlt rajongó vagyok.-mosolyogtam.
-Biztos?Akkor nem is kedvelsz minket?
-De kedvellek titeket,ne aggódj!
-Na láttod!Akkor mégis ismersz minket?!
-Egy szóval se mondtam,hogy nem.-kacsintottam rá,mire ő felnevetett.
-Hamár itt tartunk,nem innál meg velem valamit?
-Hát nem tudom...Nem lenne biztonságos veled,aki fellökött.
-Köszi...-nézett rám duzzogó arccal.
-Nyugi,vicc volt.Természetesen elfogadom.
Két utcával arébb,megpillantottam egy kávézót,ahova indultunk.
Fél órán át beszélgettünk,bemutatkoztunk egymásnak,viszont nekem lassan indulnom kellett.
Búcsúzás képpen meghívott engem a húgommal együtt az esti partyjukra,amire határozottan rábólintottam.
Hazafelé egész úton azon járt a fejem,ez valóban velem történik-e.
Nem hittem el,akárhogy is szerettem volna.
Olyan,minthamár ezer éve ismerném.
Lenna szemszöge:
Este 8 volt,mikor a taxi dudájára lettem figyelmes.
-Linaaa!Megjött a taxi!!-szóltam fel neki.
Pár másodperc alatt le is tipegett a topánkájában a lépcsőn,felkapta a táskáját,erre indultunk is.
Amég a kocsiban ültünk,próbáltam a nővéremből kihúzni hová megyünk,de annyit mondott legyen meglepetés.
Furán néztem rá,hisz előttem soha nem titkolózott még.
Nemsokára egy nagy ház előtt álltunk meg.
Lina a sofőr kifizetése után,a ház felé kezdett el lökdösni.
Hatalmasat sóhajtott:-Hát itt lennénk!-mire izgatottan kopogott be.
Az ajtó mögül egy fiú ugrott ki:-Linaaaaa!Eljöttél?-csillant fel a szeme.-Gyertek beljebb!
Ez,hogy lehet???Nem lehet igaz!!!Nem hiszem el!!!-értetlenkedve figyeltem őt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése